Bejelentés



Képeslap gyűjteményem
"Valami azért szép, mert igaz. S azért igaz, mert nem múlik el soha!"

MENÜ










Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás




A gyűjtés ,mint szenvedély!

Régiségek, papírformában! Minden ami város, minden ami papír és kép. Képeslap valamint filatélia,bélyegek... Szeretném bemutatni kis gyűjteményem, ami remélhetőleg hétről-hétre bővülni fog!

AZ OLDAL SAJÁT GYŰJTEMÉNYEM KÉPEIT TARTALMAZZA!

Jó nézelődést!:)

Képeslapok története Az első képes levelezőlap készítőjét nem lehet egyértelműen meghatározni. Több országban is készült 1870-ben olyan levelezőlap, amelyre ráillik a mai fogalmak szerinti "első képes levelezőlap" megtisztelő cím.

Kezdetben a képes levelezőlapok hátoldalát csak a címzésre lehetett használni, és ide ragasztották a bélyeget is. A kép a másik oldal negyedét, harmadát vagy felét foglalta el, a fennmaradó részre lehetett írni az üdvözlő sorokat. A századfordulóra megnőtt az illusztrációk mérete, alig maradt hely az írás számára, ezért gyakori, hogy az üdvözlő sorokat a képre is ráírták. Ez nagyon zavarta a képek látványát, ezért a legtöbb ország 1904-1905. Évtől a képeslap hátoldalát megosztotta a címzés és az írás számára.

A századforduló éveiben már az egész világon elterjedt a képeslap. Fotóműtermeknek és nyomdáknak jó üzleti lehetőséget biztosított az új divat. Termékei között vannak - mai szemmel nézve - nevetséges, művészietlen, naiv lapok is. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy nem egy esetben ezek a lapok megörökítettek olyan eseményeket, épületeket, utcákat, amelyek csak ezeken a felvételeken maradtak meg. Ezek pótolhatatlan kultúrtörténeti dokumentumok.

A képes levelezőlapok készítése jelentősen összefügg a fotó- és nyomdatechnika fejlődésével. A legelső lapokat fotók alapján készített színes rajzok alapján készítették. A rajzokat litografált eljárással sokszorosították. Ahhoz, hogy az eredeti fotót is sokszorosíthassák, a nyomdatechnika fejlődésére volt szükség. Ez az új eljárás a fénynyomás volt, amelyet Magyarországon Divald Károly honosított meg. Hátránya volt, hogy csak 500-1000 darab közötti mennyiségeket lehetett készíteni egy nyomólemezzel. Közben a fotózásban is új anyagok jelentek meg, amelyek már alkalmasak voltak sokszorosított képek készítésére, így főleg a 20-as évektől egyre több "eredeti fotó" megjelölésű lap került forgalomba. A 30-as évektől viszont az offset eljárás indult világhódító útjára, és ma is vezeti a képeslap gyártási eljárás rangsorát.

A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött, addig főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal. 1896-ban a Magyar Posta 32 lapból álló millenniumi sorozatot jelentetett meg, főként budapesti és történelmi témákkal, néhány vidéki tájképpel. A kiadott lapokról nem áll rendelkezésre semmilyen nyilvántartás. Az 1899-ben megjelent Képes Levelezőlap című szaklap is csak megközelítő számokat közöl, amikor ismerteti, hogy Budapestről mintegy 1800, a többi településről mintegy 2500 fajta képeslapot készítettek.

A litografált eljárással készült lapok többségét külföldi kiadók készítették, így a zalaegerszegi lapokon is olvashatók ezen kiadók: Rudolf Oesterreicher, Wien, Reinicke és Rubin, Magdeburg. A helyi kiadók közül a századfordulón a legtöbb lapot Breisach Sámuel, Komlós M. Miksa, Fenyvesi Miksa adták ki. A két világháború közötti években néhány budapesti cég az egész országra kiterjesztette kiadásait.

Ilyenek pl. Monostori György, Knöpfmacher J, Karinger, Gárdony és Fenyvesi, Vasúti levelezőlap árusítás, Barasits J. és végül Weinstock Ernő. Ezek a nagy országos kiadók monopolhelyzetüknél fogva el is sorvasztották a vidéki magánkiadásokat. A második világháború után rövid ideig ezek a kiadók még működtek, de az államosításkor ezek is megszűntek, illetve egy országos állami kiadóvállalatba olvasztották be őket. Ennek fő reprezentánsa a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata lett, így a zalaegerszegi lapok is ennél a vállalatnál készültek. A rendszerváltás éveiben a kiadói állami monopólium feloldásra került, így mára ismét a magánkiadók sokasága jelenteti meg a képeslapokat.

forrás: http://regikepeslap.atw.hu/szoveg/kepeslap.html

Képeslapok beazonosítása:

A legtöbb képeslap alján egy szám található! Azt gondolom a legfontosabb,hogy lap korát meghatározzuk! Pl: 32/593 Az 59 az 1959-re utal.a 3-as szám pedig azt jelenti,hogy a településen kiadott képeslapok közül az a 32. Ez nem feltétlenül azt jelenti,hogy létezik 1-32...ig lap, mert nem biztos,hogy le is gyártották! Némely lapokon betűk is megjelennek: Pl: M-Magyarország N-Németország B-Bulgária Ez a gyártás helyét jelöli. Római számok: A megye kódolása.



Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!